Page 111 - Frankovics_Totujfalu

totujfalu_Layout 1 2015.07.05. 19:44 Page 109

– Én nem tudom, Mari! –
mondta az anyám.
De nagyon szép hang. Akkor
azt mondta a szomszédasszony,
reggel jött, ő ilyet Eszéken hallott
este, amikor mosott, akkor a fára
szállt, akkor nagyon szépen éne-
kelt, akkor azt mondták, hogy
„szépasszonyok”, hogy tündérek.
Nagyon szépen énekeltek, gyö-
nyörűen énekeltek. Akkor én azt
gondoltam, hogy valamelyik
meghal, de én most is élek és az
anyám utána sokáig élt.

Egy mezítelen
tündér kísérte

A védik azok a vilék. Akkor az én
Antunov nagyapám, amikor a
katonaságból jött haza, akkor itt
keresztül kellett menni valahol
Teklán és Kétújfalun át, és sor-
ban… akkor jött haza a nagy-
apám. Amikor a temetőnkhöz
ért, szép éneket hallott, olyan na-
gyon szép éneket. „Honnan jön?! Stilizált oroszlán és szív
Ki énekel?!”
Amikor kissé közelebb ment, észrevette, hogy az erdő aljában a
tündérek énekelnek, nagy kólóban táncoltak, mentek a kólóba, és
énekeltek, és ő ezt látta. Akkor, mondja, hideglelése lett egyszerre,

109