Page 68 - Franovics_Revfalu_90

révfalu tördelt javított-ujra2_Layout 1 2015.05.22. 14:59 Page 66

során. Az ügyes mártoniak fűzfa ágakból szőnyeget vagy vásznat fon-
tak, azt a folyó partjára erősítették, és a víz felőli részről csónakkal
közelítették meg az adott partszakaszt, melyekre köveket raktak, meg-
védve azt a további eróziótól, ugyanis a Dráva, hol partot épít, vagy
mos alá, azaz rombol. Filmre vettük a munkálatokat, és rádiós téma-
ként is szerepelt műsoraimban. Azonban a Dráva közelébe eljutni
nem volt egyszerű dolog, engedélyt kellett kérni a pécsi határvédelmi
szervektől, és egy adott helyen határőr vezetett bennünket a határ-
szakaszon, mely föl volt szántva és boronálva, előtte meg – gyerek-
koromban – aknákat telepítettek az országhatár mentén, északról
kezdődően (Csehszlovákia), amely végighúzódott a román határig
bezárólag. A nyomsáv választ adott arra, hányan lépték át illegálisan
a határt, azaz hányan disszidáltak.

Akik unták a szocializmus építését, átszöktek a határon

Nem ment ritkaságszámba, hogy a helyiek illegálisan átlépték a ma-
gyar-jugoszláv határt, azonban előbb át kellett úszniuk a Drávát. Kö-
zöttük révfaluiak is voltak minden bizonnyal, akik álmaik megva-
lósítását másként és máshol képzelték el, nem pedig a szocialista tá-
borban. Több disszidenst is ismertem Felsőszentmártonból és Tótúj-
faluból. Ez utóbbiak rendszerint búcsújuk napján, Szent Anna
ünnepén tették kockára az életüket, lépték, jobban mondva úszták át
a határfolyót. A bajai 1953-as magyar-jugoszláv egyezmény alapján
az elfogott határsértőket a jugoszláv határőrizeti és rendvédelmi szer-
vek rendszerint visszadobták a határon, illetve átadták a magyar ha-
tóságoknak. A szökéseket nemegyszer megszervezték, a második
világháborút követően többen is Nyugatra távoztak, majd a hazai
Kádár-rendszer „puhábbra váltásakor” visszajöhettek elhagyott falu-
jukba, és mindent megbeszéltek, elterveztek, megszervezve a szökést
a magyar-jugoszláv határon.

66