Page 65 - Franovics_Revfalu_90

révfalu tördelt javított-ujra2_Layout 1 2015.05.22. 14:59 Page 63

Másrészt az ormánsági módos „pógárok”, azaz „a vastag nyakú kálo-
misták”, ahol virágkorát élte az egyke-rendszer – később átvették a
Dráva menti horvátok is –, a grófi vagy bérlők birtokain hónapszá-
mosként – a tavasz kezdetétől egészen őszig bezáróan – végeztek
nehéz testi fizikai munkát igénylő, minden nemű és rangú mezőgaz-
dasági munkát: kapálást, aratást, terménybetakarítást. A horvátok
szorgos kezére mindenütt szükség volt.
Elsősorban télen a férfiak eljártak az erdőbe fát vágni, a fiatal fás
részeket ritkítani, a csemetekertben főként női munka akadt, a cse-
metenevelés, a csemeték kapálása és ültetése, a kiirtott erdős részek
újratelepítésére is rendszerint sor került. Kaszálni kellett az erdei „lé-
niákat”, illetve nyiladékokat.
A magától felnövekvő csemetéről sarlóval le kellett vágni a körü -
lötte növő gazt, szederindát, amit az asszonyok mellett a helyi na-
gyobbacska gyerekek végeztek, némi keresethez jutva a nyári
hónapokban. A lehántott szilvafakérget szintén a gyerekek gyűjtötték
egy-egy kupacba, kosarakba összehordva a háncsot, amely tán bőr-
cserzésre szolgált. Makkot lehetett szedni, ám gombákat is felkínált
az erdő. Nos, hogy a messzeség távolságában egy nagyon régi mes-
terséget is megemlítsünk, az az aranymosás lenne, melyre már eleink
sem emlékeztek vissza, ámde az ormánsági Zaláta település elneve-
zése a szláv nevű „zlato”-ra utal, azaz aranyra.

Az átalakulófélben lévő mai Dráva menti vidék

A Baranya–Dráva vidéki síkság az Ormánságból és a Pécsi-síkságból
tevődik össze. A vidék jellemzője a tölgyfaerdők zárt zónája.
Utam során a Révfalut Felsőszentmártonnal összekötő gáton kocsi -
kázva szembetűntek az újonnan telepített zöld erdőfelületek, az ún.
„fiatalosok”, az ősi tölgyfaerdők melletti tájidegen akácosok, amelyek
agresszíven terjeszkedtek, főként a homokos részeken. Telepítésük itt

63