Page 71 - Franovics_Revfalu_90

révfalu tördelt javított-ujra2_Layout 1 2015.05.22. 14:59 Page 69

kis- és középparasztok voltak, úgy nyolc hold körüli földbirtokkal
rendelkezve, de az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) szemében így is ve-
szélyes, megbízhatatlan elemnek számítottak, amiért deportálás járt.
(Sajnos, a jelzett probléma máig nincs feldolgozva!)
Ezekben az elhidegült kapcsolatokban, az ún. „hidegháború” idő-
szakában, 1949 és 1953 között, nem ment ritkaságszámba, hogy a ma-
gyar–jugoszláv határon a fegyveres erők fegyvert használtak és
átlőttek egymás területére, halálos és sebesült áldozataik voltak, akik-
nek száma számottevőnek mondható!
Állítólag leginkább a tisztek kerültek szálkeresztbe, váll-lapjuk
ugyanis elárulta őket, ahogy ezt nekem néhai Győri Pál, a sikeresen
gazdálkodó felsőszentmártoni termelőszövetkezet elnöke beszélge-
tésünkkor elmondta.
A Rákosi-rezsim idején a jugoszláv hírszerző szervek a Magyaror-
szágról szökött személyekről készített statisztikai adatok cáfolatlan
bizonyítékul szolgálnak; 1948–1955-ig a Jugoszláviába távozott, il-
letve átszökött személyek száma 2313 fő volt (akiket elfogtak).
Legtöb ben az 1949-es évben távoztak az országból: 1055 személy, kö-
zülük 22-en a magyar hírszerző szolgálat emberei voltak. Más volt a
helyzet 1956-ban, a forradalom idején, amikor Jugoszláviába 20 000
magyar menekült érkezett és nyert befogadást az ország minden tag-
országában, kivéve Montenegrót.
Napirenden voltak a határ menti incidensek, határsértések, pl.
1953-ban 109 esetről szólnak a jugoszláv adatok.

Egyszer csak bekövetkezett az enyhülés

Habár nyolcéves voltam, a határmenti sávban, Lakócsán éltem, visz-
szaemlékszem az 1953-as évre, amikor az aknák felszedésére került
sor. Épp „brico bácsinál” (jelentése: borbély) voltam hajat vágatni
(csikófrizurát vágott nekünk), amikor lányának, Emma néninek,

69