Page 75 - Franovics_Revfalu_90

révfalu tördelt javított-ujra2_Layout 1 2015.05.22. 14:59 Page 73

napon születtünk a második vi-
lágháború idején, a szomszé -
dos Drávafokon, „meneküléskor”,
ugyanis a német balkáni hadtest
Barcs irányába tartott, s a bolgár
katonák evakuálták a környék
falvainak lakosságát.
György nap elmúltával gyöngy -
virágot szedtünk a Farkas-erdő - Szinyákovics Mihály a feleségével
ben, a Korcsina kanális bal parti
részén, a harmadik hídtól nem messze, ahol a gyöngyvirág zöld-fehér
szőnyegként terült el a homo kos dombon, erdei páfrányokkal övezve.
(Óh, édes Istenem, nem múlik el egyetlen tavasz sem, hogy ne vá-
gyódnék oda vissza, hogy ismét gyöngyvirágot szedhessek!) Gyerek-
ként mindig két csokor hóvirágot szedtem, egyet édesanyámnak
adtam, a másikat elvittem a doktor néninek, aki felejthetetlen süte-
ményeket sütött, ám, ha még nem voltak készek és a tálcán felvágva,
akkor türelmesen vártam soromra, amíg meg nem sültek, a konyha
hatalmasnak tűnő, fehér-fekete kőlapjának egyikén állva.
Volt egy sárga tavaszi virág, elfelejtettem a nevét, amelyet nem volt
szabad szedni, mert ahogy nagyanyám mondta, a tyúkok nem fognak
akkor tojni. Drávasztárán „kígyó virágaként” („zmijin cvet”) ismerik,
s nem szabad hazavinni, mert akkor a vilék megbüntetik az adott csa-
ládot.

Mondák – gazdag szellemi örökség

Kis kitérővel ismét Révfaluba tértünk vissza, Szilovics Mihály elbe-
széléseihez, akivel a fehér gyümölcsöt termő cseresznyefa alatt be-
szélgettünk, ott, ahol korábban apjával. Kertje gyömölcsfáit ő oltotta,
ám sohasem kérdeztem, hogy hol akadt rá a fehér húsú cseresznyére.

73