Page 74 - Frankovics_Szentborbas_20

tördelt_Layout 1 2014.07.14. 18:31 Page 72

égre Napot kíván, amely beragyogja Horvátország és Szlavónia egét,
azaz horvát nyelvű katolikus liturgikus könyveket kért.
Krizsan András licentiátus létére a tudós könyvek birtokában népét
nyelvileg és műveltségben kívánta felemelni. Tudatosan használja a
„Horvátország és Szlavónia” elnevezést. A horvátság fennmaradását
egyedül nyelvi felvirágoztatásában és tudatos megerősítésében látta.
Evangéliumot kért, ami már létezett, ugyanis Antun Vramec „szláv”
nyelven megjelentette a Postilla na vze leto po nedelni dni... („Egy
egész évre és hetekre szóló prédikációs könyv...”) jeles horvát nyelvű
művét Ivan Manlius nyomdájában (Varaždin, 1588). Fél évszázadra
rá más horvát könyvek is napvilágot látnak: Krajačević mellett Juraj
Habdelić (1622) és Baltazar Milovec (1661) tollából.
Összegzésképpen elmondható, hogy ezen zavaros idők tanúi: a
horvát és latin nyelvű levelek beszédesen vallanak a kettős uralom
alatti évekről, a közel 13 horvát Dráva menti község lakóinak keserves
küzdelmeiről, amelyek közül a legnagyobb falu 10 háznál aligha szá-
molhatott többet.
Bármennyire is furcsa számunkra, a levelek alig szólnak a törökök
zaklatásairól, annál inkább a szabad területeken katonáskodó hajdúk
erőszakoskodásairól, fosztogatásairól, embertelenségéről, egyúttal a
velük szembeni védelemkérésről.
Különös figyelmet érdemel a laikus Krizsan András felsőszentmár-
toni és szentborbási lelkipásztori működése, aki népét magasabb egy-
házi műveltségű írásokkal kívánta megismertetni, s szándékában állt
a lakosság megvédése a horvát-magyar katonák hatalmaskodásaival,
túlkapásaival szemben.
Művelődés- és vallástörténeti szempontból sem elhanyagolhatók
a dokumentumok, ugyanis a horvát nyelvű könyvek vélhetően elju-
tottak a Dráva mentén pasztoráló horvát katolikus lelkipásztorokhoz,
licenciátusokhoz.
A református vallásra áttért horvátok hét év elteltével azonban visz-
szatértek a katolikus vallásra.

72