Page 70 - Frankovics_Szentborbas_20

tördelt_Layout 1 2014.07.14. 18:31 Page 68

szpáhi és bég katonái feldúlták, ahol megtalálták Vinkovics Benedek
püspök levelét, ami akkor egy halálos ítélettel ért fel. Vidoczi ezekről
az eseményekről így számolt be püspökének: „A szigetvári zahimi
szpáhik és agák, amikor megtudták, hogy Vaska sz. Mártonban jár-
tam, s hogy az összes falvak lakói összegyűltek előttem, látogatásomat
rossz tettnek vélve nagy rosszat cselekedtek reám nézve, a török csá-
szárság hitetlen árulójának neveztek...”, amiért karóba húzás járna.
A török kételkedett abban, hogy a káplán felsőszentmártoni látoga-
tásának célja a katolikus vallás erősítése lett volna, hanem, amire igen
érzékenyen reagáltak, „hogy azon összes falvak lakóit összeírjam, és
kétszeres harácsot rójak ki rájuk, mind annak előtte volt”.
A három kontinensre kiterjedő török birodalom fenntartásához –
nagyszámú katonaság, hivatalnoki kar stb. – égetően szükség volt a
rendszeresen beszedett adókra. Az oszmán-törökök nagyon is tisz-
tában voltak azzal, hogy a Dráva mente lakossága nemcsak nekik
adózik, hanem egyúttal volt magyar, illetve horvát földesurainak is.
Azokat az időket azonban mi sem jellemezte jobban, mint a meg-
vesztegetés, pénzszerzés, aminek fejében a török vezetők szemet
hunytak bizonyos dolgok felett. Az aga Vidoczi védelmében ki-
mondja: „E szegénynek, aki már hét éve közöttünk él, azon egy leve-
lén kívül, amivel a Podravinába (Dráva-mellék) ment, semmilyen
más bűnét nem ismerjük, rosszat nem cselekedett, ezért kis büntetés
fejében szabadon engedjük...” A büntetés 142 forintot tett ki, amit Vi-
doczi nem tudott kifizetni, és a szigetvári katolikus hívők a töröktől
kölcsönözték meg a kívánt összeget, minek fejében szeretett papjuk
kiszabadult a börtönből. A török szabadon engedte tehát Vidoczit, de
további büntetésként a későbbiekben területét nem hagyhatta el.
Vidoczi levele utóiratában Vinkovics püspöktől Andreas Krizsan szá-
mára szláv concionatort (misekönyv) kér, „...amennyiben nem lenne,
akkor diák nyelvűt...”, azaz latint, ugyanis „... szegény ezen könyvekből
sok eltévelyedett lelket majd visszatérít a jó útra. De ha meglenne a
legendam sanctorum (a szentek élete), azzal se rövidítse meg vele,

68