Page 68 - Frankovics_Szentborbas_20
P. 68

tördelt_Layout 1  2014.07.14.  18:31  Page 66






                   A levélben megfogalmazottak némiképpen magyarázatra szorít-
                 koznak. Vinkovics Benedek pontosan nem is tudta, hogy egyházi bir-
                 toka mely részén található Vaskaszentmárton. A lakosság a földesúri
                 kötelezettségének nem tudott eleget tenni már másfél éve, azaz nem
                 fizette időre az esedékes tizedet, csak 1639 tavaszára tudják előterem-
                 teni a szükséges pénzt, a miholjáci vásárt követően. A Felsőszentmár-
                 ton és Szentborbás közelében lévő többi falu népe a töröknek is
                 adózott, mivel hódoltsági területen voltak találhatóak, emellett a pécsi
                 püspöknek, nevezetesen Vinkovicsnak is.
                   Vinkovics Benedek püspök elsőrendű érdeke nemcsak a tized be-
                 hajtása, de a katolikus hitélet megerősítése és támogatása is volt. (Zág-
                 rábi püspökként nevéhez kapcsolódik a horvátországi rekatolizáció.)
                 A turbéki plébánián székelő Vidoczi Fabian Vinkovics püspök kérésére
                 ellátogatott Szentborbásra, maga köré gyűjtve a szomszédos horvát
                 falvak elöljáróit. Püspökének a találkozóról hosszabb levélben számolt
                 be. A vidék horvátjai kaj-nyelvűek voltak, ebben az időben irodalmi
                 nyelvnek számított. Vidoczi levelét felsőszentmártoni jobbágyokkal
                 küldte el Zágrábba, amire Vinkovics püspök tíz nap elteltével válaszolt.
                 Vidoczi katolikus pap 1640. május 10-i keltezésű, horvát nyelvű levele
                 többek között ezeket tartalmazza: „A környező falvakból eljöttek test-
                 véreink és a szentborbási aposztata Filip nevezetű barát is, aki vala-
                 mikor a Szent Ferenc-rend szerzetese volt, s hét évig misézett itt, most
                 pedig megnősült és gyermekei vannak Szentborbáson, a nyolcadik
                 szláv faluban, ahol kálvinista módra tartja a misét...”
                   Vidoczi „szláv” falvakban élő „tót” kálvinistákról ír, azonban alat-
                 tuk horvátok által lakott települések értelmezendők, s minden bi-
                 zonnyal az időközben elhorvátosodott magyar lakosság is. Katolikus
                 papok hiányában az eltelt száz évben e részeken teljesen új állapotok
                 teremtődtek. A Dráva menti magyar-horvát lakosság 1633-ban áttért
                 az új protestáns vallásra, tehát Sztárai Mihályt követte.
                   A török nem avatkozott be a lakosság hitéletébe, számára az adók
                 pontos betartása volt a legfontosabb, azonban a vaskaszentmártoni

                 66
   63   64   65   66   67   68   69   70   71   72   73