Page 91 - Franovics_Revfalu_90

révfalu tördelt javított-ujra2_Layout 1 2015.05.22. 14:59 Page 89

hajigálja. Valójában egy kettős kultikus, illetve kettős vallásos gya-
korlat nyilvánul meg a leírt szokásban, amelynek további fejtegetése
messzire vezetne el bennünket. Most nem is célunk a bemutatása.
Napjainkra a Mutin-tavacska teljesen kiszáradt, füvet kaszálnak az
egykori víz helyén, partján kis park terül el, két-három paddal,
amelyet jó sok éve a helyi fiatalok, az ismert Dráva zenekar vezetője,
kitűnő tamburása, Gulyás Jóska vezetésével „társadalmi munkában”
építettek valamelyik Illés-napi búcsúra.
A falvak lakosságát fenyegető árvíz idején, mindenki talpon volt.
A Drávától egy kisebb árok vezette el a vizet a Mutin-tavacskáig, s
ahogy abban felduzzadt a víz, az magával hozta a halakat. Jól emlék-
szem Borbás Árpi kettőt is fogott – irigyeltem is akkor a zsákmányért
– a tavacskáig nem jutottak el, Árpi ügyesebbnek bizonyult náluk.
Ebben az 1972-es évben a Pécsi Rádió horvát szerkesztőségéhez
kerültem, amely az akkori időben a horvát köznyelv egyetlen oázisa
volt hazánkban. Horvátul beszéltünk, gondolkodtunk és álmodtunk!,
és nem a szerbhorvát nyelvet beszéltük, amely leggyakrabban szerb
volt és sohasem horvát. A horvát szekció vezetője, Filákovity István
és öccse, Filákovity Bránkó kitűnő újságírók voltak, akik a magyar-
országi horvátokkal jó kapcsolatot ápoltak, tartottak fenn. Bránkóval
az árvíz levonulását követően, a köztes szentborbási és a felsőszent-
mártoni határ mesgyéjén találkoztunk, az egykori határőr laktanyá-
nál, amely immáron elsődleges funkciójának megszűnte után
kosárfonó üzemmé alakult át. Kitűnő termékeik között nyári ülőgar-
nitúrák is szép számmal szerepeltek, munkát adva és jó kereseti le-
hetőséget biztosítva a helyi lakosságnak. Kissé távolabbra ezektől az
építményektől, a mártoni asszonyok a vizes homokot szórták ki a zsá-
kokból, majd szárították a napon és felhasználták a továbbiakban.
Egy szolgálatban lévő határőr igazoltatását azonban nem sikerült el-
kerülnünk. Minden rendben volt, ahogy Bránkó mondaná ma is oro-
szul, ha élne, „parjatki”, ugyanis egy időben orosz nyelvet tanított a
pécsi horvát iskolában, s néha, hogy jót mulassunk orosz frázisokat

89