Page 78 - Frankovics_Totujfalu
P. 78

totujfalu_Layout 1  2015.07.05.  19:43  Page 76






                Somogy vármegye monográfiája az egyesület javára írja azt, hogy
              az 1900–1910 közötti időben „a magyar elem 23 705-tel szaporodott,
              míg a németek 1385-tel, a horvátok 1707-tel fogytak”, majd jóslásokba
              bocsátkozik a további eredményeket illetően, és megállapítja: „ezen
              az úton haladva nem kell húsz év ahhoz, hogy Somogy vm. Közmű-
              velődési Egyesülete eléri azt a nagy célját, hogy teljesen magyarrá
              tegye Somogy megyét”. Ez természetesen egy forró fejű, a valóságos
              életet figyelmen kívül hagyó jóslás! […]
                Csak természetes, hogy az egyesület szellemi és gazdasági síkú te-
              vékenysége a nemzetiségi falvakban kitermelte azt a soviniszta men-
              talitású tanítótípust, amelyre az egyesületnek szüksége volt, mely a
              tanításban is a „hazafias nevelésnek” és „nyelvterjesztésnek” biztosí-
              totta a fő súlyt, a többi tárgyak rovására. Ily módon a többi nemzeti-
              ségi területekhez hasonlóan itt  is elsikkadt a nép „kulturális
              létminimuma”. […] A Szigetvár és Vidéke már idézett lap 1911. au-
              gusztus 27-i számában hírül adja, hogy „Somogy vármegye alispánja
              a Somogy Vármegyei Közművelődési Egyesület előterjesztésére az
              özv. Ivánkovics Istvánné-féle horvát ajkú községek magyarosítási
              alapjának 1910. évre eső 100 korona kamatját Horényi Kálmán, drá-
              vakeresztúri római katholikus kántortanítónak ítélte oda, mint aki
              horvát ajkú községe ifjú nemzedékével nemcsak megkedveltette ha-
              zánk édes nyelvét, hanem annak tanítása körül népiskolájában a leg-
              szebb eredményt tudta elérni. Az aránylag fiatal és a magyarság
              ügyéért lelkesen harcoló tanítónak ez épp a hetedik kitüntetése, illetve
                      9
              jutalma.” Az „ügybuzgó” tanítóra tehát sűrűn hullott az egyesület el-
              ismerése és hálája.
                Már a század vége felé megmutatkoztak a magyarosítás útjában
              álló nehézségek. Az iskolai és egyesületi tevékenység csak a magyar



              8  Szigetvár és Vidéke c. lap 1910. novemberi száma.
              9  Szigetvár és Vidéke c. lap 1911. augusztus 27-i száma.

              76
   73   74   75   76   77   78   79   80   81   82   83