Page 78 - Frankovics_Totujfalu

totujfalu_Layout 1 2015.07.05. 19:43 Page 76

Somogy vármegye monográfiája az egyesület javára írja azt, hogy
az 1900–1910 közötti időben „a magyar elem 23 705-tel szaporodott,
míg a németek 1385-tel, a horvátok 1707-tel fogytak”, majd jóslásokba
bocsátkozik a további eredményeket illetően, és megállapítja: „ezen
az úton haladva nem kell húsz év ahhoz, hogy Somogy vm. Közmű-
velődési Egyesülete eléri azt a nagy célját, hogy teljesen magyarrá
tegye Somogy megyét”. Ez természetesen egy forró fejű, a valóságos
életet figyelmen kívül hagyó jóslás! […]
Csak természetes, hogy az egyesület szellemi és gazdasági síkú te-
vékenysége a nemzetiségi falvakban kitermelte azt a soviniszta men-
talitású tanítótípust, amelyre az egyesületnek szüksége volt, mely a
tanításban is a „hazafias nevelésnek” és „nyelvterjesztésnek” biztosí-
totta a fő súlyt, a többi tárgyak rovására. Ily módon a többi nemzeti-
ségi területekhez hasonlóan itt is elsikkadt a nép „kulturális
létminimuma”. […] A Szigetvár és Vidéke már idézett lap 1911. au-
gusztus 27-i számában hírül adja, hogy „Somogy vármegye alispánja
a Somogy Vármegyei Közművelődési Egyesület előterjesztésére az
özv. Ivánkovics Istvánné-féle horvát ajkú községek magyarosítási
alapjának 1910. évre eső 100 korona kamatját Horényi Kálmán, drá-
vakeresztúri római katholikus kántortanítónak ítélte oda, mint aki
horvát ajkú községe ifjú nemzedékével nemcsak megkedveltette ha-
zánk édes nyelvét, hanem annak tanítása körül népiskolájában a leg-
szebb eredményt tudta elérni. Az aránylag fiatal és a magyarság
ügyéért lelkesen harcoló tanítónak ez épp a hetedik kitüntetése, illetve
9
jutalma.” Az „ügybuzgó” tanítóra tehát sűrűn hullott az egyesület el-
ismerése és hálája.
Már a század vége felé megmutatkoztak a magyarosítás útjában
álló nehézségek. Az iskolai és egyesületi tevékenység csak a magyar

8 Szigetvár és Vidéke c. lap 1910. novemberi száma.
9 Szigetvár és Vidéke c. lap 1911. augusztus 27-i száma.

76