Page 77 - Frankovics_Totujfalu

totujfalu_Layout 1 2015.07.05. 19:43 Page 75

Az államosított iskolákból a horvát nyelv tanítása teljesen kiszorult.
Csak a templomban volt horvát nyelvű mise és prédikáció. Azonban
a század első éveiben már itt is megkezdték a nem magyar nyelv ki-
szorítását. A horvátok részéről ez ellen nem tudok tiltakozást a me-
gyében, de a németek részéről igen […].
A magyarosítási irányzat akkor kezdett megerősödni Somogy me-
gyében, amikor itt is közművelődési egyesület alakult, az ún. Somogy
Vármegyei Közművelődési Egyesület, mely a Dunántúli Közművelő-
dési Egyesület egyik fiókegylete volt.
A Dunántúli Közművelődési Egyesület a 19. század nyolcvanas évei -
ben alakult. Alakulásához „az eszmét” állítólag a Szlavóniába irányuló
kivándorlás adta. Az egyesület feladatának tekintette a kivándorlás
megszüntetését, illetve irányítását, a magyar nyelv tanításában kiváló
tanítók (tanítónők), óvónők és a magyar nyelv tanulásában nagy „elő-
menetelt” elérő tanulók tankönyvvel, ruhával való ellátását és „a ma-
gyar szellemnek minden lehető módon való terjesztését” […].
A legnagyobb alapítvány, mellyel az egyesület rendelkezett, a 4 600
koronás ún. Somssich Imre Alap volt, mely a „Horvát ajkú községek
magyarosítási alapja” elnevezést viselte (az alap a Nagyatádi járás hor-
vát községeiben a magyarosítás elősegítése céljából „tétetett”).
„Az Egyesület első feladatául azt tűzte ki – olvasható a Somogy vár-
megye monográfiájában –, hogy a vármegye déli és keleti szélén lévő,
nem magyar ajkú községek […] a magyarságba minél előbb átolvadva
eltűnjenek; mint ahogy a Csurgói járásban Somogyszentmiklós, Őr-
tilos, Zákány, Berzence, Porrogszentkirály, Porrog és Sand; a Nagy-
atádi járásban pedig a Rinyavölgy szívébe benyomult horvát ék,
nevezetesen: Háromfa, Agarév, Tarany, Bodvica, Henész, Nagyatád –
egykor túlsúllyal horvátok és vendek voltak, ma már teljesen elma-
gyarosodtak. Miért ne magyarosodhatna el tehát így a drávai alsó fo-
lyamszakaszon a Potony, Tótújfalu, Szentborbás, Felsőszentmárton,
Drávakeresztúr, Révfalu és Sztára községekben élő horvát ajkú lakos-
ság is […].” Ugyanez vonatkozik a németekre is […].

75