Page 74 - Frankovics_Totujfalu

totujfalu_Layout 1 2015.07.05. 19:43 Page 72

aránt tanítottak, éppen a különböző iskolatörvények eredményeként.
A templomokban is főleg horvátul miséztek a papok. A múlt század
nyolcvanas éveitől a Somogy Megyei Közművelődési Egyesület mű-
ködése folytán a magyarosítási irányzat igen nagy tért hódított, és
ettől kezdve a templomokban is kezdik bevezetni a magyar misézést.
A Somogy megyei újságok már a 19. század vége felé többször fölvetik
az iskolaállamosítás kérdését, de még nem annyira követelődzők,
mint a század elején. A század elején az állami iskola követelésében
a megye hivatalos lapja, a Somogy vármegye járt az élen. Hogy ezt mi-
lyen érdekből tette, kiderül e lap 1906. június 10-i számának soraiból:
„Bennünket Somogy megyeieket különösen közelről érdekel a nem-
zeti iskola kérdése, mert sajnos át meg át vagyunk szőve itt-ott hor-
vátokkal és svábokkal. 6
A század elején azonban az állami iskola Somogyban sem maradt
csak puszta követelés már. A horvát- és németajkú községek iskolái-
nak államosításáról van már konkrét eset is. Nem véletlen, hogy a
Barcsi járás horvát községei közül ebben a tekintetben éppen Lakócsa
járt az élen. Lakócsán jelentős számú magyar és horvát származású
asszimilációs hajlamú és szándékú tanult réteg volt abban az időben,
mint ahogy a már vázolt helyzetből következtethető is, amely a község
gazdagabb paraszti rétegére és kispolgáraira erős befolyással bírt.
Csak természetes, hogy ez a „tanult” csoport éppen a tekintélyénél
fogva meg tudta nyerni az államosítás „ügyének” a falu hangadó
„bennszülötteit”. A Barcs és Vidéke című járási hetilap 1908. május
31-i száma már hírül adhatta a járás újságolvasó közönségének, hogy
„a lakócsai községi elemi népiskolának állami kezelésbe bocsátása
tárgyában hozott községi képviselő-testületi határozatot a törvény-
hatóság jóváhagyta”.
Az idegen nyelvű községek (horvát községek) községi és egyházi

6 Somogy vármegye. 1906. 10. sz.

72