Page 87 - Frankovics_Szentborbas_20
P. 87

tördelt_Layout 1  2014.07.14.  18:31  Page 85






                           DRÁVA MENTI HORVÁT MONDÁK


                       SZENT LÁSZLÓ FELSŐSZENTMÁRTONI „TÁBORA”

                 Most is dalolják, ekképp mondják a felsőszentmártoniak, hogy kirá-
                 lyunk, Szent László hadaival falujukban vert tábort, mielőtt átkelt a
                 Dráva vizén. A falurészt ma is Tábornak nevezik. Ez valójában egy
                 utca, ahol egykoron hatalmas farönkökből emelt vár állott.
                   Nos, ahogy mondják, Szent László bízhatott az egykori kitűnő
                 mártoni révészekben, akik a Dráva vizén vitték át katonáit.
                   Egykoron innen indult a király Szlavónia és Horvátország meghó-
                 dítására. A meghalt horvát király felesége, ahogy a horvátok nevezik
                 „Szép Ilona” (Lijepa Jelena), László királyunk testvére volt. A horvá-
                 tok közt belháború dúlt. A magyar király e rokoni kapcsolata révén
                 jogot formált a megüresedett horvát trónra.
                   Királyunk hadával letáborozott a faluban. Egyszer csak álmában
                 megjelent Szent Márton püspök, aki intette Lászlót, hogy jobb lenne
                 a horvátokat megnyerni, és nem hadakozni ellenük. A király ígéretet
                 tett, hogy teljesíti a kapott tanácsot.
                   Másnap, ahogy átkelt hadaival a Dráván, a horvátok elöljárói fo-
                 gadták Lászlót és felajánlották neki a megüresedett horvát trónt, vele
                 együtt a koronát és a jogart, hogy egy királyuk legyen, és társország-
                 ban éljenek a magyarokkal. Úgy vélték, hogy egyesült erővel jobban
                 ellen tudnak állni bármely veszélynek, ellenségeiknek, akikből, e két
                 egymásra utalt nép, sohasem volt fogytán.
                   Úgy is volt. Nem véletlen hát, hogy Szent László jótetteit is jegyzik
                 a horvát krónikaírók, többek között a Zágrábi Püspökség megalakí-
                 tását is, az 1102. évben. Ettől fogva e két nép, a magyar és a horvát
                 közös történelmet írt 1918-ig.
                   A mártoni Tábor ma is áll, szent királyunk emléke pedig elevenen él.
                   Mondják, hogy e Dráva menti település azért kapta nevét, mert itt
                 jelent meg álmában Szent Márton püspök Szent Lászlónak.

                                                                               85
   82   83   84   85   86   87   88   89   90   91   92