Page 82 - Frankovics_Szentborbas_20
P. 82

tördelt_Layout 1  2014.07.14.  18:31  Page 80






                   Nos, a mi kedves szentborbásiaink gondos házigazdaként, az ün-
                 nephez és az alkalomhoz illő szép programot állítottak össze, egyúttal
                 a megjelent számottevő nézőközönség magas szintű kultúrműsorban
                 gyönyörködhetett.
                   A rendezvényt tömeges részvétel jellemezte, a sokszínűség és a
                 másság, sajátságos, már-már professzionálisnak mondható előadók-
                 kal és az őket követő új arcok bemutatkozásával. Mondanom sem
                 kell, hogy a lelkes nézők örömüket és köszönetüket tapsban fejezték
                 ki, hisz a táncosok, énekesek és zenészek megérdemelték.
                   És megtörtént a csoda, ugyanis a Drava és a Podravka (Dráva
                 mente) együttesek a színpadon egyesülve közös színpompás műsort
                 adtak elő, azaz a horvát elnevezésű lakócsai és barcsi horvát művészeti
                 együttesek.
                   Én meg azonmód számolásba kezdtem, hogy egyszerre hányan is
                 vannak a világot jelentő és azokat lábukkal megrengető deszkákon.
                 Azonban a táncosok és az énekesek állandó mozgásban, hullámzás-
                 ban voltak, a legények járták a csizmaverőst, a lányok és az asszonyok
                 a lábuk sarkán rezegtek, nem csoda hát, hogy ilyen apró mozzanato-
                 kat szemmel kísérve időközben az ember fia elfelejti, hogy számo-
                 lásba kezdett, hisz valami csoda tanúja, ami szeme láttára történik.
                 Így hát eme szándékom kútba esett, de a Dráva menti horvát bölcselet
                 szerint, amely nehezen fordítható magyarra, ily módon mondva ma-
                 gamnak „Gyuro, akkor ismételd meg!”. Eljutottam negyvenig!
                   A tamburásokkal együtt tán ennyien voltak vagy néhánnyal többen
                 is. Majd a szomszédos mártoni „Korjeni” (Gyökerek) asszonykórus
                 éneke kapott itt szárnyra, akikről elmondható, hogy repertoárjukat
                 erre az alkalomra felfrissítették baranyai melódiákkal, és sikeresen
                 bemutatták.
                   A sokácoknak és bosnyákoknak nevezett horvát énekek eljutottak
                 a Dráva mellékére, a mártoni menyecskék szép előadásának köszön-
                 hetően. Hogy fontos és lényeges az utánpótlás, azt leginkább a drá-
                 vasztárai tamburások bizonyították, akiknek már serken a bajszuk.

                 80
   77   78   79   80   81   82   83   84   85   86   87