Page 88 - Frankovics_Szentborbas_20

tördelt_Layout 1 2014.07.14. 18:31 Page 86

A RÉVFALUI FEKETE TÓ HARANGJAI

Az oszmán sereg Sellye irányába folytatta hódító útját, odaérve a ko-
lostorban a ferenceseket sorra leöldösték, mert ellenállást tanúsítot-
tak, nagy félelmet keltve az emberek között.
Épp az apró Révfalu meghódítása került sorra.
A faluban lakodalmat tartottak. Az összesereglett víg násznép
éppen a templomban tartózkodott, amikor Drávasztára és Drávake-
resztúr felett hatalmas füst gomolygott az égre. Vészjosló jelnek vélték
a révfaluiak, ugyanis a török mindent felégetett maga előtt, és messzi-
ről hallhatóvá vált a nép jajveszékelése, amit hozzájuk is elhozott a
Dráva vize.
Mit tegyenek hát a templomban lévők? Annyi idejük sem volt,
hogy megbújjanak a közeli ingoványos, lápos terüten, ahova egyedül
csak ők ismerték a járást, ahol az odatévedt, járást nem ismerőt örökre
elnyeli a láp, arra sem volt idejük, hogy csónakba ülve átevezzenek a
folyón túlra.
Révfalu teljes lakossága a templomban húzta meg magát, térdre
vetve az égiekhez fohászkodtak, hogy mentsék meg őket bajukban.
Nem kívántak áldozatokká, rabokká válni, de aligha volt más kilátá-
suk!
Isten megkönyörült rajtuk...
A föld megnyílt alattuk, és a templomot elnyelte a fekete föld. Az
épp odaérkező törökök elől örökre eltűntek.
A templom helyén keletkezett a Fekete tó.
Mesélik, hogy a révfalui Fekete tóban néha hallani lehet a temp-
lomi harangok hangját, és a lakodalmasok zsibongását...
Mindannyian, ahányan csak voltak, eltűntek, ám bizonyos érte-
lemben meg is menekültek.

86