Page 59 - Franovics_Revfalu_90

révfalu tördelt javított-ujra2_Layout 1 2015.05.22. 14:59 Page 57

türelemre van szükség, aminek jómagam híján voltam. Gyermekfejjel
kosárral vagy rostával a kezünkben, illetve puszta kézzel fogtuk a ha-
lakat azokon a meleg nyári napokon. Ha rostát használtunk, annak
egyáltalán nem örültek anyáink, nagyanyáink, hisz kellett a jó szer-
szám a bab, a termény rostálásához, hogy fennmaradjon rajta az ocsú.
Egész napot is eltöltöttünk a közeli, egykor téglaégető tóban, amely-
nek horvát neve „Ciglana” (mára kiszáradt és szemétlerakó hely),
vagy étlen-szomjan voltunk a kanálison, fürödtünk, és közben egy-
mástól úszni is megtanultunk. A tó laposabb részeit „toplica” név -
vel illettük, mely azonos a gyógyfürdő elnevezéssel. Itt volt csak igazán
jó meghemperedni a vízben! Mindez mára unokáimnak mondott
meseként szerepel. Ámde a halászok még ősszel is a vízbe merész-
kedtek, amikor az idő hidegebbre váltott, és tapogatókkal haj -
tották a varsába a halakat. Jó jelnek számított, ha a háló végén lévő
iszapba szúrt bot mozgott, mielőtt még kiemeltük volna a hálót, ilyen-
kor jó fogásban reménykedhettünk. A húzóhálót, amíg be nem fa-
gyott a kanális vize, az ügyes halászok használták, ágakkal csapkodva
a két partról a vizet, hogy belemenjen abba a hal. Ilyenkor keszeg fo-
gására lehetett számítani, amiből ruszli készült. Anyám felkarikázott
hagymával tette el a halat egy nagyobb dunsztos üvegbe, ahol aztán
„beérett”. Mesélték az egykori öregek, hogy valamikor fűzfavesszőből
varsaszerű halfogókat készítettek, és abba tavasszal rengeteg csíkhal
belement. Mondják, hogy az angolnaszerű csíkhalat savanyított ká-
posztával főzték, igazi csemegének számított, és nincsenek kétségeim
afelől, gyorsan el is tűntek az éhes gyomrokban.

Az országos szintet is meghaladó munkanélküliség

A révfalui kanális partja igen magasan fekszik, azon az 1972-es, vég-
zetszerű árvizet követően zsilip épült, s azt a vízállástól függően, hol
felemelik, hol meg leengedik, ily módon meggátolják a halak feljutá-

57