Page 85 - Frankovics_Potonyi_templom_75

potonj tördelt_Layout 1 2014.07.25. 14:35 Page 83

POTONY – JOSIP GUJAŠ ĐURETIN VERSÉBEN

Utas képében költő érkezik Potonyba. Betér a kocsmába. Egy pohár
sörrel kívánja szomját oltani, s közben barátja hollétéről érdeklődik.
A választ adók ízes beszéde, amely a Dráva menti horvát sto-nyelv-
járás legdallamosabb változata, elvarázsolja a költőt.
Valóban, mit is tudna még a falu felkínálni a frissen érkezett jöve-
vénynek? A költő futó pillantásával végigméri a napon lustálkodó
tágas mezőt. Megpillantja a juhászt, aki éppen helyet keres magának
az árnyékot adó hűsben. Tán még a kalapját is a szemére húzta, és
úgy kémleli nyáját, nehogy az elbitangoljon valahova. A fordító nyelvi
leleményét tükrözik a következő sorok: „Árnyék ül a falu végén/ ju-
hász ül az árnyék szélén.”
Madárröpnyi idő alatt más, aligha volna számbavehető. Ámde, a
vers így is kerek egész.

FUTÓLAG POTONYBAN

A kocsmában ittam
egy pohár sört
Elbűvöltek a potonyi szavak

Mindhiába kerestem
nem sikerült megtalálnom régi barátomat

Árnyék ül a falu végén
juhász ül az árnyék szélén

Tágas mezők
napoznak
Fordította: Đuso Šimara Pužarov

83