Page 87 - Frankovics_Potonyi_templom_75
P. 87
potonj tördelt_Layout 1 2014.07.25. 14:35 Page 85
A népek, ahányan csak voltak, mindannyian Isten elé járulva kér-
ték a Teremtőt, hogy adjon nekik országot.
Úgy is volt, Isten szétosztotta közöttük a földet, és azok országot,
hazát alapítottak maguknak.
Ámde Isten, aki „először magának teremtett szakállt”, ahogy a hor-
vát mondás tartja, legelőször magára gondolt, ezért a legszebb orszá-
got meghagyta magának.
Ekkor értek hozzá a horvátok, mert hát ők, úgymond még nem
kaptak földet. Előbb nem tudtak eljönni, ugyanis földosztáskor Isten
házában voltak éppen.
„Mi legyen hát?” – gondolkodóba esett Isten. „A horvátok, minden
emberi teremtményem közül, a föld népeit véve sorba, a legvalláso-
sabbak, engem dicsérnek és magasztalnak. Gyermekeiket keresztény
szellemben nevelik, és házamba mindig betérnek. Nekik nincs még
hazájuk?”
Isten erre úgy határozott, hogy saját földjét, a legszebbiket adja oda
a horvátoknak. Úgy is lett!
Miért böjtöltek a Dráva menti horvát gyerekek?
Isten egy hatalmas lánchoz kötötte a sárkánykígyót (aždaja), mert az
el akarta pusztítani a világot.
A sárkánykígyó állandóan rágcsálja, harapja a láncot, és az már-
már olyan vékonnyá lesz, hogy minden pillanatban elszakadhat.
Nos, hogy ez ne történhessen meg, vízkereszt napján a hatéves
Dráva menti horvát fiúk és lányok egész nap böjtölnek, nem esznek,
csak vizet isznak.
A böjt addig tart, amíg az első csillag meg nem jelenik az égen.
A gyermekek böjtölésével a sárkánykígyó láncai ismét megvastag-
szanak. A sárkánykígyó pedig nem tud elszabadulni onnan. Úgy tart-
ják, ha sikerülne neki, akkor elpusztítaná az egész világot!
85