Page 113 - Frankovics_Potonyi_templom_75

potonj tördelt_Layout 1 2014.07.25. 14:35 Page 111

Ment a katonaság és a nép nagy tömege, ám ő sehogy se tudta,
hogy mi történik, apja nem volt otthon, akitől megkérdezhette volna.
A katonák ezt válaszolták neki:
– Egy varázslót fognak keresztre feszíteni.
– Mit tett ez a varázsló?
– Azt mondja, hogy ő Isten fia, hazug valaki.
Az asszonyok beszélgettek egymással, volt közöttük, aki sírt.
Pilátus leánya a kapott választ nem tartotta kielégítőnek, és kezével
intett az asszonyoknak, akik odamentek hozzá:
– Hova tart ez a népes tömeg?
Az asszonyok azt válaszolták, hogy egy csodatevő gyógyítót kíván-
nak keresztre feszíteni.
– És mit gyógyít?
– A siketek hallanak, a vakok látnak, a bénák járni tudnak!
– Hogyan?! A bénák járni tudnak?
– A bénák járnak.
– Hogyan lehetséges?
– Oda kell menni hozzá, amikor felfeszítik a keresztfára. Ő eddig
is számos csodát tett: a vizet borrá változtatta, a halottakat feltámasz-
totta – sorolták az asszonyok.
– A bénák ismét járhatnak? – kételkedett továbbra is a leány.
– Járni tudnak! – bizonygatták az asszonyok.
A lánynak nem volt nyugta, oda kívánt menni ő is. Megkérte az
asszonyokat, hogy szóljanak a katonáknak, jöjjenek ismét oda hozzá.
Az asszonyok odamentek és megállították a menetet, mondván, hogy
a király leánya magához hívatta a katonákat. Odamentek hozzá, akik-
nek a leány elmondta, hogy ő is oda kíván menni, látni a történéseket,
megkérve őket, hogy vigyék oda. Azt azonban nem közölte velük,
hogy „járni szeretne”.
Pilátusnak minderről nem volt tudomása, és közben elrendelte
Krisztus keresztrefeszítését. Emberek nagy tömege volt ott a kereszt-
fánál, volt, aki imádkozott, volt, aki sírt, volt, aki örült az ítéletnek.

111