Page 109 - Frankovics_Potonyi_templom_75

potonj tördelt_Layout 1 2014.07.25. 14:35 Page 107

zafutott a szegény ember, tüzet rakott, a felesége vacsorát főzött, és a
vendégek jóllaktak.
Ahogy a szegény ember lefekvéskor gyermekeit betakarta a kapott
birkabőrrel, azt reggel levette róluk. Ámde, ahogy levette, egy másik
termett a helyébe, azt is szépen leszedte. És így ment ez sorban, ahogy
leszedte a birkabőrt, annak helyébe másik termett! A végén a leszedett
birkabőröknek se szeri, se száma nem volt. A szegény ember egy álló
napig csak a bőröket szedte, és rakosgatta. Aztán elvitte a bőröket a
vásárra, és jó pénzért eladta, így hát nem volt többé szegény, hanem
gazdag lett.
Látva mindezt a gazdag ember, és azt is, hogy a szegény embernek
a kabátja nem gyulladt meg, hamarjában ő is parazsat tett a kabátjába.
Bíz kabátja lángot vetett, és a háza teljesen leégett, az istálló, mind,
mind!
Így aztán a szegény ember meggazdagodott, a gazdag ember meg
szegény lett.

A mesterek mestere

Volt egyszer egy kovács, aki a kovácsműhely táblájára kiírta, hogy ő
a mesterek mestere.
Egyszer beállított hozzá Jézus, és megkérte, hogy beállhasson hozzá
inasnak. A mester felvette.
Történt egyszer, hogy a kovácsműhelyben nem volt ott a kovács-
mester és valaki odahozta lovát, hogy sürgősen meg kellene patkolni.
Jézus erre levágta a ló mindegyik lábát, azt a kovácsüllőre tette és
szép sorban mindegyikre patkót vert. Mikor végzett a munkával visz-
szatette a helyükre a lólábakat. Épp ekkor ért haza a kovács, és értesült
a történtekről.
Mivel a kovács magát tartotta a mesterek mesterének, úgy gondolta
neki miért ne sikerülhetne Jézus patkolási műveletét megismételnie.

107