Page 110 - Frankovics_Potonyi_templom_75

potonj tördelt_Layout 1 2014.07.25. 14:35 Page 108

Fogta és levágta a ló mind négy lábát. Annyi ideje sem volt ekkor,
hogy az üllőn ráverje a patára a patkót, mert hát a ló elvérzett.
A kovácsnak a ló gazdájának meg kellett téríteni az okozott kárt,
tetejébe meg kénytelen volt levenni a műhelyen lévő táblát, amelyen
ez állt: A mesterek – mestere.
Ugyanis, Jézus volt „a mesterek – mestere!”

Főtt krumpli az asztalon

Amikor Jézus Szent Péterrel együtt utazott, estefelé egy faluba
értek. Egy gazdag ember állt a háza előtti útszélen, köszöntek neki.
Kérdi tőle Jézus:
– Gazda, tudna-e nekünk szállást adni?
– Ej – mondja –, nem tudok adni. Menjenek oda a faluvégre, ott
azok mindenkinek adnak szállást, aki csak betér hozzájuk.
Nem volt mit tenni, el kellett oda menni. Odaérve bebocsátást kér-
tek.
Mondja nékik az asszony:
– Jaj, drágáim, szállást azt tudok adni, de vacsorát azt nem. Látjátok
magatok is, héjában főtt krumpli van az asztalon. Semmi másom
nincs, amit adhatnék.
Megszólal erre Jézus:
– Jól van, nem baj, nekünk az is jó lesz.
– Ott szépen együtt megvacsoráztak és aludni tértek. Reggel, ami-
kor felkeltek, Jézus megkérdi a házigazdától és annak feleségétől:
– Mi a maguk első dolga, amikor felkelnek?
– Ej, hát, amikor felkelünk, első dolgunk keresztet vetni és Istenhez
imádkozni, majd utána munka után nézünk.
Mondja Jézus:
– Nos, mi mennénk is. Köszönjük a vacsorát és a szállást. Ne félje-
nek semmit se, majd maguk is gazdagok lesznek, meglesz mindenük.

108