Page 84 - Franovics_Revfalu_90

révfalu tördelt javított-ujra2_Layout 1 2015.05.22. 14:59 Page 82

El kell mondanunk, hogy a drávasztárai gát nem felelt meg az elő-
írásoknak, az előírt sztenderdnek, ugyanis magassága alig érte el a
60 cm-t, ennek duplája kellett volna lenni. „Volt és elmúlt”, mondanák
horvátjaim. E keserű tapasztalat, ahogy a mondás is tartja: „Eső után
köpönyeg!” okulásul szolgált, s hogy a bajt sürgősen orvosolni kell,
azt mindenki tudta, így hát hamarosan megfelelő védelmi munkála-
tokra került sor.
Mici néni – ma is így ismeri mindenki – szép szóval szól, a horvát
ősök üzenetét elhozva nekünk:

Jön az árvíz! – hallom hangos szóval,
Gond ez nekem, teher, mit el kell viselnem.
Régi eleinktől nem egyszer hallottam,
Hogy víznek ellenállni ők sem tudtak.

Ha meg ránk ront, erejétől telten,
Rosszabb, mint villámcsapás menten.
A víz tüzet olt, és ha kell, akkor
Utat tör magának bárhol és bármikor. [...]

Az emberi összetartásnak sikerült megállítania a drávai szörnyet.
A Narodne novine című újságban – jól emlékszem vissza – Marković
Marko riportban számolt be az árvízről, amikor a falu népe talpon
volt és vállvetve küzdött az árral, dolgozva a védelmi munkálatokon,
a gáton vagy másutt, Sztáránál éjszakázva.
Hideg Mici verse folytatásában méltatja a nagyszerű emberi össze-
tartozást, segítségnyújtást, amely példátlan, hisz a baráti kéznyújtásra
nagy szükség volt és van bármilyen előállt helyzetben (Narodne no-
vine, 1972. augusztus 23-án jelent meg verse), ámde máskor is.
A magyar és a Dráva menti horvát falvak lakossága derekasan ki-
vette részét a mentési munkálatokban: horvát-magyar, ahogy volt is
a történelem során, egyet akart és egyet gondolt!

82