Page 119 - Frankovics_Potonyi_templom_75
P. 119
potonj tördelt_Layout 1 2014.07.25. 14:35 Page 117
pelyva. Így hát szégyenszemre tudomásul kellett vennie, hogy a nya-
kas vízimolnár becsapta.
– Most megparancsolom neked, hogy menj vissza arra a világra,
és hozd el a lelkeket.
– Ki lenne az a bolond, aki csak úgy odaadná a lelkét?!
– No, majd én megtanítalak, hogyan kell a lelkeket összeszedni.
Fogj egy fazekat, és ahány emberfiával találkozol, kérdezd meg tőlük,
hogy bele mernek-e fújni a fazékba. Mindenki bizonyítani szeretné,
hogy meg meri tenni, és belefúj a fazékba. Ha ezt megteszi, azoknak
az embereknek a lelkük a fazékba távozik. Azt kell majd idehoznod
nekem.
– Van nekem egy vízimolnár komám, annak sok gyereke van, majd
azok lelkét hozom el – válaszolta az ördög.
Az ördög visszament a molnárhoz:
– Hallod-e, komám, ismét visszajöttem hozzád.
– Már megint idehozott az ördög?! – válaszolta a molnár.
– Nem kell nekem más egyéb, csak fújj bele ebbe a fazékba, meg a
gyerekeid is.
– Jól van, de add nekem a fazekat.
Az ördög beleegyezett, és a molnár magával vitte, gondolva, hogy
van ideje megvárnia a molnár visszatértét. Az meg a fazekat mind-
egyik kutyája szája elé tette és azok pedig sorra belefújtak.
– Itt van, komám, a fazék! – mondta visszatérve a molnár.
Visszament erre az ördög a pokolba, és a Sátán elé járult.
– Nos, elhoztad a lelkeket?
– Igen.
Ekkor kiengedte a lelkeket, ám a fazékból csupa kutya jött ki…
A Sátán erre olyan dühbe gurult, hogy az ördögöt darabokra tépte.
Látjátok magatok is, hogy még az ördögöt is be lehet csapni!
117