Page 50 - Franovics_Revfalu_90

révfalu tördelt javított-ujra2_Layout 1 2015.05.22. 14:59 Page 48

Révfalu, horvát nevén Drvljanci, korábban gyakrabban Dravljanci
alakban is előfordult. Somogy megyei település volt, idővel Baranya
megyéhez került. Közvetlenül a Dráva közelségében fekszik, s létezé-
séről 1289 óta tudunk. A török hódoltság alatt lakott település volt, a
Rákóczi-szabadságharc alatt azonban elnéptelenedett.
A falu lakossága urbáriumát 1767. augusztus 17-én Mária Teréziá -
tól (1740–1780) horvát nyelven kapta, nevezetesen az alábbiak:
1
1
1
1
„Gyuro Zvonár / 4 , Mato Milosovics / 8, Pavao Szalay / 8, Iván Papp / 4,
1
1
Marco Kollár / 8 és Mató Jancsika / 4.” A nevek után található egység
a birtok nagyságát jelöli. A révfaluiak soraiban nem található egész
telekkel rendelkező jobbágy. A belső telek általában egy hold nagy-
ságú, a külső telek pedig 25-32 hold közötti volt, s eme birtoknagyság
után fizették terheiket: adót, végeztek robotot. Az urbárium leírása
szerint a helyi lakosságnak „... z marvom i szvojom kolom na oranya
pak 4 marvom z szvojom plugom ako pak 4 marva neima...”/ „ökrei -
vel és kocsijával, szántáskor meg 4 ökörrel saját ekéjével, amennyiben
nincs 4 ökre...” kellett az uraság földjén robotolnia, illetve munkát vé-
geznie. A faluban egyik gazdának sem volt négy ökre, ezért több
gazda összeállt, vagy gyalogmunka formájában rótta le terheit.
A település lakossága nevében Marics József bíró, egyetértésben a
bogdásai plébános Martinkovics Jánossal, 1925. március 1-jén ká-
polna építése céljából az alábbi kérelemmel (718/1925. sz.) fordult
gróf Zichy Gyula pécsi püspökhöz.

„Kegyelmes Urunk!
Alulírott révfalui lakosok alázattal fordulunk Kegyelmes Urunk-
hoz, hogy kérésünket jóindulattal meghallgatni és elintézni szíves-
kednék. Községünk tisztán katholikus vallású lakosai templom
hiányában nagyon szeretnének egy kis templomot építeni. Sajnos a
tavalyelőtti jégverés és a tavalyi rossz termés ez jószándékunkon
csak annyit enyhített meg, hogy vehettünk egy 80 kgr-os harangot;

48